The Ruins / A romok (2008)

Készült már néhány érdekes film, amiben növények támadtak az emberekre, Carter Smith rendező munkája mégis elég ötletes kis amcsi horrornak tekinthető. A sztorit Scott B. Smith regénye szolgáltatta, amit maga a szerző ültetett át forgatókönyvre, hogy az ő elképzelései szerint történjenek a dolgok. Ez eddig remek ötlet és a hozzá párosuló szereplőgárda is azt sugallja, hogy érdemes megnézni, sikerült ugyanis ismert fiatalokat szerződtetni. Kitérnék még a poszterekre, amik pedig valami eszemet jók és a trailerek is ütősekre sikerültek. Ezekkel kapcsolatban viszont megjegyezném, hogy az előzetesekben sok fontosabb történést ellőnek, vagy ha szőrösszívűbben akarok fogalmazni, akkor mindent.
A történet ugyan nem nagy dobás, de nincs vele különösebb gond. Úgy indul, mint egy átlagos tinihorror, viszont előrehaladva azokon jócskán túltesz. Négy fiatal amerikai, Jeff és Amy (Jonathan Tucker és Jena Malone) valamint Eric és Stacy (Shawn Ashmora és Laura Ramsey), két szerelmespár Mexikóban nyaral, buliznak vedelnek, ahogy ez ilyen esetben szokás. Egyik alkalommal összeismerkednek egy német sráccal, Mathias-szal, (Joe Andesron) aki haverjával másnapra túrát tervez egy maja templom romjaihoz, ahol a bátyja és annak nője végez archeológiai munkát. Felajánlja, hogy őket is magukkal viszik, ha kíváncsiak erre a térképeken sem jelölt építményre. Az amcsik le is csapnak erre az alkalomra így nyaralásuk legvégén, mondván, hogy legalább egy kis kultúra is ragad rájuk. Másnap neki is indulnak és ahogy a dzsungelben haladnak előre egy ösvényen, eléjük is kerül a romos, indákkal benőtt templom. Azonban ahogy megközelítik, heves idegenek jelennek meg ismeretlen nyelven ordibálva, majd felfegyverkezve körbeveszik a maja építményt, a kis csapatot felzavarják a tetejére és nem engedik le őket. Majd pedig lassan kiderül, hogy nem az idegenek jelentik a legfőbb veszélyt...
Azt kell mondjam, felettébb kellemes alkotás ez. Az elején nem húzzák sokáig a bulizós jeleneteket, viszonylag hamar jelentkezik a feszült légkör. A karakterek kicsit talán felszínesek, de azért annyira nem, hogy ellenük szurkoljunk, a színészek pedig hozzák a kötelező szintet ahogy az elszigeteltségben és reménytelennek tűnő helyzetben eljátszák az összeomlást. A zene nem jelentős, de sikerül anélkül is jó hangulatot gerjeszteni. Végig ott lappang rejtély, hogy tulajdonképpen nem tudni, mivel is kerültek szembe, mire is lehetne számítani. Újabb jó pont az, hogy a végén sem adnak magyarázatot a dolgokra, mindent homályosan hagynak. Akad benne azonban egy furcsa ötlet, ami már azért túlzás lett, sőt talán nevetséges is, de el lehet nézni, mert annyira mégse rossz csavar. Hogy mire is gondoltam az eléggé spoileres ... virágok hangutánzó képessége... A gore jelenetek is szépek, sikerült is megfelelő mértékben adagolni, nem vált öncélúvá, de nem is kevés. Az egyéb néznivaló, mint maga a maja templom pedig gyönyörű, remek operatőri munka. A befejezés ugyan nem meglepő, de remekül zárja a filmet. Nem akar több lenni, mint ami, egy kellemes B-film, bár semmi újat nem nyújt, de üdítő darab, mindenképp érdemes megnézni.
Végül pedig annyit, hogy az előzetesen megjelent képeken és videókon látottak nem mindegyike fedezhető fel a filmben. Bemutatás előtt tehát alaposan meg lett vágva. Nem sűrűn fordul elő, hogy különösen érdeklődjek a rendezői változatok iránt, persze érdekelnek, csak nem rohanok utánuk, ennél viszont igencsak megnézném.
7/10