Thaiföld egyik legnagyszerűbb rendezőjének (persze ott nem nehéz a legjobbnak lenni, hisz nem egy nagy filmgyáros hely az :)) egyik filmjét kerítettem sorra. Pen-Ek Ratanaruang olyan remekművek után, mint a 6ixtynin9, a Last Life in the Universe és az Invisible Waves, készítette el eme művét. A főszereplő Pornwut Sarasin és a címszereplő Apinya Sakuljaroensuk is ebben mutatkozott be először a filmvásznon. A bárpultost alakító Ananda Everingham viszont ismerős lehet az egyik legjobb kísértethistóriás filmből (is), a Shutter-ben ő játszotta a fotóst. No, és előszóban még annyit, hogy hasonlóan az előző posztban írt filmhez, ez is lassú lefolyású.E
gy házaspár, Wit és Daeng már hosszú évek óta Amerikában él, s most egy temetés miatt térnek vissza Bangkokba. Egy előkelő szállodába pihennek meg, ahol szinte az egész történet zajlik. Wit a a bárpultnál ücsörög, ahol találkozik egy fiatal lánnyal. Ő Ploy, aki a fél 11-re érkező anyját várja, s mivel kora hajnal van még Wit felhívja a szobájukba, hogy pihenjen le addig. Ennek az ötletnek a neje viszont nem örül, szeretné, h a lány minél hamarabb eltűnne onnan. Az egymástól elhidegült pár között gyökeret ver a féltékenység és a bizalmatlanság. Mindeközben egy másik szobában a bárpultos egy ta
karítónővel szeretkezik, éles kontrasztot állítva a megromlott házassággal. De a történet tartogat még igencsak meglepő dolgokat is...Magával ragadó alkotás, szinte végig szól valami lágy lassú háttérzene, ami kiválóan hozzásegít, hogy az egész film hangulata megfogja a nézőt. Bár egy lassú mű, mégis teljesen leszögezi az embert és feszülten figyel minden egyes képkockát, ahogy a történet lágyan gördül előre. A szereplők remekül teljesítettek, kiváltképp a két nő, s mellettük a környezet kiemelendő még. A teljes alkotás, olyan mint valami költemény, művészi és zseniális. Minden ízében pazar film a szerelemről...
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése