Ismét egy Sci-Fi Channel-re készült film következik és megint csak egy állatos horror, ezúttal viszont egy hollónál valamivel nagyobb jószág a szereplő. A trükkök is szintén se csúnyák, se szépek nem lettek, csak az egészhez pont illőek. Szokás szerint a szereplők különféle sorozatokból gyűltek össze, főszereplőként Vincent Ventresca látható, aki A láthatatlan ember-ből lehet ismerős. S feltűnik még Tom Skerritt, aki ezer és egy tévéfilmben és sorozatban szerepelt már. A régi szörnyfilmeket igyekezik parodizálni, s nem is teszi rosszul.
Az egész egy múzeumban kezdődik, ahol a főhős, Frank Abernathy egy jégbefagyott mamut mellől kiszed valami kis bigyót, amiről majd kiderül, hogy egy jeladó. Az pedig működésbe is lép, így azt nézhetjük, hogy valahol az űrben egy kis fémgömb megindul a Föld felé meteorok közt cikázva, amiken a készítők nevei olvashatóak. Miközben aztán fény derül arra, hogy Frank milyen felelőtlen apa mióta a felesége meghalt, az űrgolyó belecsapódik a múzeumba és valami folyékony izé jön ki belőle egyenesen a mamutra. Ettől az ősállat életre kel és "barátkozik" kicsit a biztonságiőrrel, majd lelép. A rendőrök, akik mellesleg teljesen zakkantak, értetlenül állnak ez eset fölött. Megjelennek azonban a Men In Black-féle feketeruhások, akik Frank segítségét veszik igénybe, miközben lassan beavatják őt a történésekbe. A dolgok persze több szálon is futnak, s az emberek hullanak, a mamutra meg hiába lőnek mindenféle fegyverrel, mert gyorsan regenerálódik, így valami mást kell kitalálniuk. Kapnak is segítséget egy őrült tudós személyében, aki igencsak furcsa kísérleteket végez. Végül aztán ki is fundálják, hogyan is lehetne megállítani a hatalmas állatot, de nem megy minden a terv szerint...
Nos, ha az ember nem akarja komolyan venni (nem is szabad) és csak szórakozni akar egyet, akkor ez a film tökéletesen megfelel. Az alakítások hozzák a sorozatokban látottak szintjét, ami jól passzol az egészhez. Tele van hülyeségekkel, jókat lehet rajta mosolyogni és szerencsére egész korán be is indulnak a dolgok, hogy aztán a végéig ne is legyen megállás. Bár sokan durván lehúzzák, illetve csak annyit mondanak, hogy szar (ezek nevetségesek úgy alapból is :)), érdemes megnézni. Kilencven perc jól összefércelt móka.
6/10
Az egész egy múzeumban kezdődik, ahol a főhős, Frank Abernathy egy jégbefagyott mamut mellől kiszed valami kis bigyót, amiről majd kiderül, hogy egy jeladó. Az pedig működésbe is lép, így azt nézhetjük, hogy valahol az űrben egy kis fémgömb megindul a Föld felé meteorok közt cikázva, amiken a készítők nevei olvashatóak. Miközben aztán fény derül arra, hogy Frank milyen felelőtlen apa mióta a felesége meghalt, az űrgolyó belecsapódik a múzeumba és valami folyékony izé jön ki belőle egyenesen a mamutra. Ettől az ősállat életre kel és "barátkozik" kicsit a biztonságiőrrel, majd lelép. A rendőrök, akik mellesleg teljesen zakkantak, értetlenül állnak ez eset fölött. Megjelennek azonban a Men In Black-féle feketeruhások, akik Frank segítségét veszik igénybe, miközben lassan beavatják őt a történésekbe. A dolgok persze több szálon is futnak, s az emberek hullanak, a mamutra meg hiába lőnek mindenféle fegyverrel, mert gyorsan regenerálódik, így valami mást kell kitalálniuk. Kapnak is segítséget egy őrült tudós személyében, aki igencsak furcsa kísérleteket végez. Végül aztán ki is fundálják, hogyan is lehetne megállítani a hatalmas állatot, de nem megy minden a terv szerint...
Nos, ha az ember nem akarja komolyan venni (nem is szabad) és csak szórakozni akar egyet, akkor ez a film tökéletesen megfelel. Az alakítások hozzák a sorozatokban látottak szintjét, ami jól passzol az egészhez. Tele van hülyeségekkel, jókat lehet rajta mosolyogni és szerencsére egész korán be is indulnak a dolgok, hogy aztán a végéig ne is legyen megállás. Bár sokan durván lehúzzák, illetve csak annyit mondanak, hogy szar (ezek nevetségesek úgy alapból is :)), érdemes megnézni. Kilencven perc jól összefércelt móka.
6/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése