Nem sűrűn fordul elő, hogy török filmet nézek, eltekintve azoktól a szörnyűségektől, amik a régi blockbustereket majmolták :) De nem árt olykor nekiülni egy-egy normálisan elkészített darabnak, mert kincsekre lehet ám lelni köztük. Aydin Sayman és Umit Cin Güven írta és rendezte ezt a török drámát. Mindkettejüknek az első munkája volt, s a két főszereplőnek is ez az első filmszerepe. Ezzel aztán szépen dobbantottak is egyet... fesztiváldíjas lett maga a film és a főszereplő szintén. A kincs tehát megvan, lássuk azt is, hogy miről is van szó benne:Egy kisfiú, Cemil (Halil Ibrahim Aras) elszökik otthonról, mert beleunt nevelőapja brutális viselkedésébe, hogy folyton őt és anyját bántalmazza. Vonatra száll és Isztambulba megy. Késő este
érkezik meg, s az állomáson egy lokomotívban húzza meg magát. Zsebéből maga mellé teszi bohóc bábuját, ami álmában megelevenedik és vidámságba ringatja. Másnap reggel a város zsivajára és a hajóforgalom zajára ébred, majd a parton nézelődve belefut néhány fiatal hajléktalanba. A kiscsapat vezére, Velit (Firat Tanis), aki egyébként reménytelenül szerelmes egy utcai árusba, gyorsan kideríti, hogy Cemil-lel mi az ábra, s szerinte haza kéne őt juttatni az édesanyjához. Ez ugyan Cemil-nek nincs túlságosan az ínyére, de sok mindent nem tehet a jószándék ellen. Csatlakozik hát a társasághoz, belemerülve a hontalan élet minden nyűgébe, miközben a többiek megpróbálnak összegyűjteni elég pénzt ahhoz, hogy hazajuttassák őt. A cselekmény bonyodalmának ez azonban csak az egyik része... van még az említett 
reménytelen szerelem, kétféle bosszú sztori, fajtalankodás... s hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz azt derítse ki mindenki azzal, hogy végignézi :)Igazán érdemes rászánni azt a majd két órát, mert egy szuper film. Egyedi hangulatot áraszt, néhol elég nyomasztó, másutt megható vagy éppen bohókás. A szereplőgárda remekel, bár a Cemil-t játszó kissrácnak nincs valami sok "arca". A képi világa szintén magával ragadó, különösen a romházaknál felvett jeleneteknél. Nem egy habkönnyű alkotás, tele van érzelemmel és igazi drámával, tehát ennek megfelelően kell hozzáállni. Ha pedig ez megvan, akkor el lehet merülni benne és élvezni eme kincset :)
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése