Ez egy német extrém horror lenne, de Sebastian Radtke rendezőnek sikerült minden extrém dolgot nélkülöznie belőle. Nagy segítség a megtekintésében, hogy mint a korábbi pár filmje, ez sem éri el az egy órás terjedelmet :)
A film egy olyan ember elbeszélése, akinek egyetlen vágya és kihívása, hogy gyilkosságokat kövessen el. Mindössze 17 éves volt, mikor először ölt meg valakit. A hajlamot elnyomta 30 éven keresztül, élte unalmas és üres életét, de aztán egy váratlan esemény következtében újra gyilkolt és onnantól nem volt már visszaút. Az étvágya csak nőtt, olyannyira, hogy a puszta ölés már elég sem volt neki, kínzásra vágyott. Később még többre, arra, hogy mindezt közönség előtt hajtsa végre. Elindított hát egy kínzáskurzust, ahol hozzá hasonló gondolkodású emberek jelentek meg és nézték, ahogy embereket csonkít és végez ki. Csakhogy ez neki még mindig nem volt elég, ennél is többet kívánt...
Maga a történet, bár nem egy nagy valami, de igencsak durva lehetőségek vannak benne. Mindez persze kihasználatlan maradt. Ahhoz képest, hogy rövid, sikerült egészen unalmassá tenni, ami pedig a lényeg lenne benne, azaz a kínzások... na, az a legcsúnyább része az egésznek. Akad ugyan benne némi csonkítás és hasonló, csak hogy vér legyen, de még abból a kevésből se lehet látni semmit. Ahogyan pedig előadják, az valami igazán borzalmas, még az amatőr szintet sem éri el. Éppen az ember ujját vágják le, vagy csiszológéppel simogatják, az meg csak nyöszörög egy kicsit és a fejét ingatja. Egyszerűen nem lehet látni az áldozatokon, hogy most éppen fájdalmakkal küzdenek. A befejezés még ugyan tartogat némi meglepetést, de az már nem javít a dolgokon. Egyszer ugyan meg lehet nézni, de könnyű szívvel kihagyható...
2/10
A film egy olyan ember elbeszélése, akinek egyetlen vágya és kihívása, hogy gyilkosságokat kövessen el. Mindössze 17 éves volt, mikor először ölt meg valakit. A hajlamot elnyomta 30 éven keresztül, élte unalmas és üres életét, de aztán egy váratlan esemény következtében újra gyilkolt és onnantól nem volt már visszaút. Az étvágya csak nőtt, olyannyira, hogy a puszta ölés már elég sem volt neki, kínzásra vágyott. Később még többre, arra, hogy mindezt közönség előtt hajtsa végre. Elindított hát egy kínzáskurzust, ahol hozzá hasonló gondolkodású emberek jelentek meg és nézték, ahogy embereket csonkít és végez ki. Csakhogy ez neki még mindig nem volt elég, ennél is többet kívánt...
Maga a történet, bár nem egy nagy valami, de igencsak durva lehetőségek vannak benne. Mindez persze kihasználatlan maradt. Ahhoz képest, hogy rövid, sikerült egészen unalmassá tenni, ami pedig a lényeg lenne benne, azaz a kínzások... na, az a legcsúnyább része az egésznek. Akad ugyan benne némi csonkítás és hasonló, csak hogy vér legyen, de még abból a kevésből se lehet látni semmit. Ahogyan pedig előadják, az valami igazán borzalmas, még az amatőr szintet sem éri el. Éppen az ember ujját vágják le, vagy csiszológéppel simogatják, az meg csak nyöszörög egy kicsit és a fejét ingatja. Egyszerűen nem lehet látni az áldozatokon, hogy most éppen fájdalmakkal küzdenek. A befejezés még ugyan tartogat némi meglepetést, de az már nem javít a dolgokon. Egyszer ugyan meg lehet nézni, de könnyű szívvel kihagyható...
2/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése