Durván ötven filmet készített 10 év alatt Hisayasu Sato, miután végre visszavett a tempóból. Ez a mű annak a pörgős korszakának a legvégéből származik. A főszereplő Sadao Abe is hasonlóan termékeny, csak ő sok tévésorozatban is feltűnik. Ez viszont a tékák polcaira készült, azoknak is valamelyik eldugottabb sarkába. Az alapötlet egy kicsit beteges, viszont ez elég véres és durva filmet is eredményezhetne, de sajnos nem az lett.
Eiji (Sadao Abe) még csak 17 éves, de marha nagy koponya, sok mindent feltalált már. Legújabb, még kísérleti stádiumban lévő találmánya egy olyan szer, ami a fájdalmat élvezetté változtatja. Ezt az anyagot MySon névre keresztelte. Anyja is épp valami újon dolgozik, egy fogamzásgátlón. Eiji pedig belecsempészi a saját találmányát, hogy tesztelhesse. Így kerül az három gyanútlan nőbe. S miután feltűnik nekik, hogy örömüket lelik abban, ami eddig marhára fájt volna, igencsak durva dolgokat művelnek magukkal... Egyikük tele szurkálja magát mindenféle vacakkal, másikuk a saját kezét főzi meg és néhány testrészéből falatozik. Eiji pedig mindezt távolról figyeli... (A kuszább szálakat már nem írnám le)
A potenciál benne volt egy jó kis elborult horrorhoz, de ami ez lett, az elég vacak. Roppant unalmas, a logikátlanság és az esetlen történetvezetés sem szórakoztató. Ahogy a színészek játéka sem, mert hát ők aztán semmit sem tesznek, hogy bármit is eljátszanak, csak úgy ott vannak. Akad azért egy-két durvább jelenet, mint mikor az egyik nő kiszedi a saját szemét, hogy megegye, de ez minden jó, amit fel tud mutatni, ami nagyon kevés. Buta, rossz és unalmas, hanyagolja csak mindenki.
2/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése