Egy évvel az első rész után meg is érkezett a trilógia második része. Shusuke Kaneko szövi tovább a sztorit, s mivel Gamera származása már el lett mesélve, itt egyből bele is lehet csapni a lecsóba valami komolyabb ellenféllel. Legalább is reméltem, hogy az első részbeli szárnyasoknál most valami jobb lényt kerítenek, mert az kicsit kevés volt. S reméltem azt is, hogy a többi szereplő kevesebb játékidőt kap, elvégre ez egy szörnyfilm, nem ők érdekelnek, valamint bíztam abban, hogy a telepatikus kapcsolatot sem erőltetik tovább...
Meteorraj közeledik a föld felé, amiről a néző már rögtön tudja, hogy vagy azon jön valami gonosz dög, vagy az maga egy űrbéli szörny. Természetesen japánnál csapódnak be, de az odaérkezők nem találják a maradványait, csak a nagy krátert. Később aztán komolyabb fejtöréssel állnak szembe, mert egy városban az egyik épület furcsa virágot növesztett. Egyfajta kaptárt, amiben sok idegen rovarszerű lény jelenik meg. A hadsereg rögtön kivonul, hogy szanaszét robbantsa az egészet, a gond azonban az, hogy a bogarak táplálkozás közben oxigént termelnek, így a környék levegője roppant gyúlékonnyá válik. A feladat tehát ismét a föld védelmezőjére, Gamerára hárul, akit viszont nem érdekelnek olyan dolgok, hogy a városokat mekkora pusztítás éri, csak az idegen fenyegetés tűnjön el. Elő is jön hamar és megkezdi sajátos akcióját. A rengeteg bogár, amik kábé 3-4 méteresek lehetnek elég veszélyesek rá, rendesen meg is gyűlik velük a baja. Később pedig előkerül egy még Gameránál is nagyobb példány, hogy hatalmas küzdelmeket nézhessünk végig...
Minden tekintetben előrelépett az első részhez képest. Egész véres is lett, mind emberi, mind szörnyvér is folyt rendesen, az eleje beillet volna akár egy horrorfilmnek is. Több és jobb harcot lehetett látni, bár igaz, hogy itt is a nagyrészt az éjszaka sötétjében történt, de legalább az ellenséges szörny sokkal jobban nézett ki és komolyabb erőt is képviselt. Az emberekkel nagyon nem is foglalkoztak, csak a hadsereg próbálkozásai kerültek a filmbe. Gamera pedig már nemzeti hős lett, például mikor sérüléseit heveri ki, egy hatalmas tömeg imádkozik érte... Látványos és mozgalmas alkotás, aminek a végére azért ismét sikerült egy kis környezetvédelmi megjegyzést biggyeszteni zárószóként. Kaneko jó munkát végzett, Gamera feltámasztása után, sikerült életben tartania is azt. Jó kis szórakoztató darab lett.7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése